Vagyonmegosztás
A házassági és az élettársi életközösség ellenkező megállapodás hiányában az együttélő felek között vagyonközösséget is keletkeztet.
A házasság esetén - ellenkező megállapodás hiányában - a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt szereznek (akár együttesen, akár külön-külön) és amely vagyon nem minősül egyik fél különvagyonának sem.
Házasság esetén a szerzés aránya a jogszabályi rendelkezések alapján 50-50 % függetlenül attól, hogy a házassági életközösség fennállása alatt ténylegesen melyik fél és milyen jövedelmet szerzett.
Az élettársak vagyonszerzése ennél bonyolultabb. Amennyiben a felek között más tartalmú megállapodás nem születik, úgy a közös vagyonban olyan arányban részesednek, amilyen arányban annak szerzéséhez hozzájárultak. A joggyakorlat a háztartásban történő munkák elvégzését szerzéshez történő hozzájárulásként elismeri. Így abban az esetben, ha az életközösség fennállása alatt csak az egyik fél végez jövedelemszerző tevékenységet, míg a másik fél a háztartást vezeti, úgy az nem jelenti azt, hogy a közös vagyon egésze a jövedelemszerzésben "aktívan" részt vállaló felet illeti meg.
A vagyonjogi kérdések mind házastársak, mind élettársak esetén vagyonjogi megállapodással akár az életközösség keletkezése előtt, akár az alatt, akár azt követően rendezhetőek. A vagyonjogi megállapodás tehát bármikor megköthető. Fontos azonban, hogy a felek a vagyonjogi megállapodásukat a jogszabály által elvárt alaki és formai követelményeknek megfelelően kössék meg. A házastársi vagyonjogi megállapodás például csak ügyvéd által ellenjegyzett okirati formában érvényes.
Amennyiben a felek a közös vagyon megosztásának kérdésében megállapodni nem tudnak, úgy a kérdésben a bíróság dönt. A bíróság minden esetben vizsgálja a vagyonközösség létrejöttének és megszűnésének az időpontját, az esetleges különvagyonok sorsát és élettársaknál a szerzés arányát. A vagyonjogi perben a bíróságnak a teljes vagyoni helyzet felderítésére kell törekednie, a házastársi vagyonközösség körébe tartozó valamennyi vagyontárgy és passzívumok (adósságok) összességét vizsgálva. Ez csak vagyonmérleg felállításával lehetséges. A vagyonmérlegben szerepel minden, a házassági (élettársi) életközösség megszűnésekor megvolt vagyontárgy és az ekkor fennállt adósság. A vagyonmérlegben szereplő adatokat az arra hivatkozó félnek kell igazolnia, a bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján hozza meg döntését.
A vagyonmegosztással párhuzamosan a felek megtérítési igénnyel is felléphetnek volt házastársukkal vagy élettársukkal szemben (pl. a külön vagyonból a közös vagyon fenntartására fordított összeg vonatkozásában).
Természetesen nem kizárt a peres eljárásban történő egyezség kötése sem, amelynél nem elhanyagolható szempont, hogy ezen esetben a bírósági eljárási illetéket a bíróság mérsékeli.
A házassági jogviszonnyal összefüggő vagyonjogi kereset az érvénytelenítési és a bontókeresettel is összekapcsolható, illetve az ilyen igény az érvénytelenítési vagy bontókeresettel szemben viszontkeresettel is érvényesíthető.
Ügyvédeink akár a vagyonjogi megállapodás elkészítésében, akár a vagyonjogi igényekkel kapcsolatos perben nagy felkészültséggel képviselik az Ön érdekeit!