Szerződésszegés

„A szerződés kötelez", azaz „a szerződéseket teljesíteni kell!" 

Ha valaki nem teljesíti azt, amit a szerződésben vállalt, illetve nem akkor vagy nem úgy teszi meg, akkor szerződésszegést követ el. A szerződésszegés következményei attól függnek, hogy ki követte el és a mulasztás, hiba bekövetkezéséért felelősséggel tartozik-e. Ha a szerződésszegő magatartás a félnek felróható (a teljesítés érdekében nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható), úgy felelősséget von maga után. Amennyiben e magatartás nem felróható (a szerződésszegésben vétlen, illetőleg vétkessége közömbös), úgy felelősséggel nem tartozik, de magatartásának egyéb következményeit viselnie kell (kárveszély, előnytől elesés, vagyoni helytállás stb.).

A szerződésszegés eseteit nem lehet tételesen felsorolni, a Polgári Törvénykönyv kizárólag a legjellemzőbb eseteket határozza meg, ezek az alábbiak:

• Kötelezett késedelme
• Jogosult késedelme
• Hibás teljesítés
• Teljesítés lehetetlenné válása
• Teljesítés megtagadása

Fontos tudni, hogy egy szerződés esetében nincsenek rögzített pozíciók. Mindig az egyes szolgáltatásoknál kell megvizsgálni azt, hogy ki volt a kötelezett (kinek kellett teljesíteni valamit) és ki volt a jogosult (kinek kellett volna megkapnia ezt a szolgáltatást). Főszabályként a szerződésszegésért való felelősséget a szerződésben előre nem lehet ki zárni. Korlátozni vagy kizárni csak akkor lehet a szerződésszegéssel okozott kárért fennálló kártérítési felelősséget, ha ebben a felek a szerződésükben megállapodnak és a felelősségkorlátozással vagy -kizárással járó hátrányt az ellenszolgáltatás megfelelő csökkentése vagy más előny kiegyenlíti (az új Ptk. már nem tartalmazza ezt a hivatkozást).

Gyakran előfordul, hogy a szerződő fél akár joga gyakorlásához, akár kötelezettsége teljesítéséhez más személyt (közreműködőt, teljesítési segédet stb.) vesz igénybe. Ilyen esetben az ő magatartásáért úgy felel, mintha maga járt volna el.

Ha a jogosult tud a szerződésszegésről, nem kell a teljesítést elfogadnia. Amennyiben mégis elfogadja, a szerződésszegéssel kapcsolatos igényét utóbb csak akkor érvényesítheti, ha erre irányuló jogait fenntartotta. 

Minden szerződésszegés szankciója a kártérítés. A felelősség feltételeire (kár mértéke, okozati összefüggés, kimentési lehetőségek), és a kártérítés módjára és mértékére a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség általános szabályait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a kártérítés mérséklésének - tekintettel a szerződő felek egymás iránti fokozott felelősségére - még különös méltánylást érdemlő körülmények alapján sincs helye.

Az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépését követően (2014. március 15.) körültekintőbben kell majd eljárni a szerződéskötéseknél. Az új Ptk. ugyanis alapjaiban változtatja meg a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályait. A jelenlegi felróhatóságon (vétkességen) alapuló kártérítési felelősséget felváltja az szerződésszegésért való objektív felelősség! Eszerint a szerződésszegő fél csak abban az esetben mentesül a felelősség alól, ha a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta és nem volt tőle elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa. Ennek a legfontosabb következménye, hogy szerződéses kötelezettség nem szerződésszerű teljesítése miatt a másik fél a kárának megtérítésére akkor is igényt tarthat, ha a szerződésszegő fél úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.

A kárért való felelősség alóli mentesüléshez az új Ptk. három feltétel együttes meglétét kívánja meg. Az első feltétel, hogy a károkozó körülmény a szerződésszegő fél ellenőrzési körén kívül merüljön fel (például: vis maior, súlyos üzemzavar stb.). A második feltétel, hogy a kár a szerződéskötés idején objektíve ne legyen előre látható. A harmadik bizonyítandó feltétel a mentesüléshez, hogy ne legyen elvárható, hogy a fél a szerződésszerű teljesítést akadályozó körülményt elkerülje, vagy annak kárkövetkezményeit elhárítsa.

Az új Ptk. által bevezetett szigorú kárfelelősségi szabály (az előreláthatósági klauzula) alkalmazása azt jelenti, hogy a következménykárok és az elmaradt haszon megtérítendő összege nem haladhatja meg azt a veszteséget, amelyet a szerződésszegő fél a szerződés megkötésének időpontjában előre látott, vagy amelyet előre kellett látnia, ideértve azt is, amit a másik fél a szerződéskötést megelőzően a tudomására hozott. Tehát a szerződést kötő feleknek elemi érdeke fűződik ahhoz, hogy már a szerződéskötéskor megfelelően igazoltan a másik fél tudomására hozzák, hogy milyen lehetséges kártérítéssel kell számolnia, ha nem vagy hibásan teljesítené a szerződésben vállalt szolgáltatását.

Amint látható, a szerződésszegés és következményeinek jogszabályi háttere a közeljövőben logikailag alapvetően megváltozik. Ezért feltétlenül javasoljuk, hogy már a szerződéskötést megelőzően vegye igénybe munkatársaink szakértő segítségét!