Öröklés
|
Általános |
 |
Általános
Az ember halálával hagyatéka mint egész száll az örökösre. Örökölni törvény vagy végintézkedés alapján lehet. Amennyiben az örökhagyó után végintézkedés maradt, az öröklés rendjét ez határozza meg /végrendeleti öröklés/. Végintézkedés hiányában az öröklés rendjére a törvény az irányadó /törvényes öröklés/.
Kiesik az öröklésből
a) aki az örökhagyó előtt meghal;
b) aki a hagyatékot az öröklés megnyílásakor törvénynél fogva nem szerezheti meg;
c) aki az öröklésre érdemtelen;
d) aki lemondott az öröklésről (Aki törvényes öröklésre jogosult, az örökhagyóval kötött írásbeli szerződésben (tehát még az örökhagyó halála előtt) egészben vagy részben lemondhat az öröklésről. Az öröklésről való lemondás - ellenkező megállapodás hiányában - a kötelesrészről való lemondást is jelenti. A kifejezetten a kötelesrészről való lemondás azonban nem jelent lemondást arról, ami a lemondóra más öröklési jogcímen hárul.;
e) akit az örökhagyó az öröklésből kizárt vagy kitagadott;
f) aki az örökséget visszautasította.
Törvény alapján nem örökölhet az örökhagyó házastársa, bejegyzett élettársa, ha az öröklés megnyílásakor a házastársak, bejegyzett élettársak között életközösség nem állott fenn, és az eset körülményeiből nyilvánvaló, hogy az életközösség visszaállítására nem volt kilátás. Az életközösség megszakadása előtt tett végintézkedés alapján nem örökölhet az örökhagyó házastársa vagy bejegyzett élettársa, ha az öröklés megnyílásakor a házastársak vagy a bejegyzett élettársak között életközösség nem állott fenn, kivéve ha a körülményekből az következik, hogy az örökhagyó végintézkedését azért nem vonta vissza, mert házastársát vagy bejegyzett élettársát az életközösség megszakadása ellenére is juttatásban kívánta részesíteni.
Törvényes öröklés rendje
Fentiek szerint végrendeleti intézkedés hiányában az öröklés szabályaira a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók. Ezt a szabályt kell alkalmazni a hagyaték azon tárgyaira is, melyek nem képezik a végrendelet tárgyát..
- Törvényes örökös elsősorban az örökhagyó gyermeke. Több gyermek fejenként egyenlő részben örököl. Az öröklésből kiesett gyermek vagy távolabbi leszármazó helyén egymás közt egyenlő részekben a kiesett gyermekei örökölnek.
- Ha leszármazó nincs, a házastárs vagy a bejegyzett élettárs örököl.
- Leszármazók, házastárs és bejegyzett élettárs hiányában az örökhagyó szülői örökölnek fejenként egyenlő részben. Az öröklésből kiesett szülő helyén ennek leszármazói örökölnek. Ha a kiesett szülőnek nincs leszármazója, egyedül a másik szülő, illetőleg annak leszármazói örökölnek.
- Leszármazóknak, házastársnak, bejegyzett élettársnak, szülőknek és szülők leszármazóinak hiányában törvényes örökösök egyenlő részekben az örökhagyó nagyszülői. Az öröklésből kiesett nagyszülő helyén ennek leszármazói örökölnek ugyanúgy, mint a kieső szülő helyén ennek leszármazói. Ha a kiesett nagyszülőnek leszármazója nincs, helyette nagyszülőpárja, ha pedig ez is kiesett, ennek helyén leszármazója örököl. Ha valamelyik nagyszülőpár kiesett, és helyükön leszármazójuk nem örökölhet, az egész hagyatékot a másik nagyszülőpár vagy ezek leszármazója örökli.
- Ha sem az örökhagyó nagyszülője, sem a nagyszülőktől leszármazó nem örökölhet, törvényes örökösök fejenként egyenlő részekben az örökhagyó távolabbi felmenői.
- Ha nincs törvényes örökös, vagy azok az örökségből kiestek, akkor az állam örököl.
A jogalkotó meghatározott esetben a felmenőtől az örökhagyóra háramlott vagyontárgyak öröklését eltérően rendezi. Ez a szabály azt hivatott biztosítani, hogy leszármazó hiányában is családban maradjanak meghatározott vagyontárgyak, ez az ági öröklés.
Amennyiben tehát nem a leszármazó (fenti 1. pont) az örökös az örökhagyóra valamelyik felmenőjéről öröklés vagy ingyenes juttatás útján hárult vagyontárgy ági öröklés alá esik. Ági öröklésnek van helye testvértől vagy a testvér leszármazójától örökölt vagy ingyenesen szerzett vagyontárgyra is, ha a vagyontárgyat a testvér vagy a testvér leszármazója az örökhagyóval közös felmenőjétől örökölte vagy ingyenesen kapta.
A szülő örökli azokat a vagyontárgyakat, amelyek róla vagy felmenőjéről hárultak az örökhagyóra. A kieső szülő helyén leszármazói a törvényes öröklés általános szabályai szerint örökölnek. Ha sem az ági vagyontárgyak öröklésére jogosult szülő, sem szülői leszármazó nincs, a nagyszülő, ha nagyszülő sincs, az örökhagyó távolabbi felmenője örökli azt a vagyontárgyat, amely róla vagy felmenőjéről hárult az örökhagyóra.
Ha ági örökös nincs, az ági vagyontárgy az örökhagyó egyéb vagyonával esik egy tekintet alá.
Az örökhagyó házastársa, bejegyzett élettársa örökli mindannak a vagyonnak a haszonélvezetét, amelyet egyébként nem ő örököl. Ha a házastárs vagy a bejegyzett élettárs új házasságot köt, vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít, haszonélvezeti joga megszűnik.
A házastárs vagy a bejegyzett élettárs haszonélvezetének korlátozását csak a leszármazók kérhetik.
Mind a házastárs, mind a bejegyzett élettárs, mind az örökösök kérhetik a házastárs, bejegyzett élettárs haszonélvezeti jogának megváltását. A házastárs vagy a bejegyzett élettárs által lakott lakásra, az általa használt berendezési és felszerelési tárgyakra fennálló haszonélvezet megváltását nem lehet kérni.
A házastársat, és a bejegyzett élettársat a megváltásra kerülő vagyonból - természetben vagy pénzben - olyan rész illeti meg, amelyet mint az örökhagyó gyermeke törvényes örökösként a leszármazókkal együtt örökölne. Ági öröklés esetén a házastársat, és a bejegyzett élettársat az ági vagyon egyharmada illeti meg.
A megváltást a hagyatéki eljárás során, ennek hiányában az öröklés megnyílásától számított egy éven belül a hagyatéki eljárásra egyébként illetékes közjegyzőnél kell kérni.
Amennyiben az örökhagyó életében rendelkezett vagyonáról, azaz végrendeleti intézkedést tett, úgy az öröklésre a végrendeleti rendelkezések az irányadók. A végrendelethez a fenti joghatások csak akkor fűzhetők, ha a végrendelet megfelel a vele, mint okirattal szemben támasztott valamennyi tartalmi és formai követelménynek.
A végrendelet formái: közvégrendelet, írásbeli magánvégrendelet és igen korlátozott esetekben szóbeli végrendelkezés. Korlátozottan cselekvőképes személy csak közvégrendeletet tehet; végrendelete érvényességéhez sem a törvényes képviselő hozzájárulása, sem a gyámhatóság jóváhagyása nem szükséges. A vak, az írástudatlan, továbbá az, aki olvasásra vagy nevének aláírására képtelen állapotban van, írásbeli magánvégrendeletet nem tehet.
Közvégrendeletet közjegyző vagy bíróság előtt lehet tenni.
Írásbeli magánvégrendeletet csak olyan nyelven lehet érvényesen tenni, amelyet a végrendelkező ért, és amelyen írni, illetőleg olvasni tud. Az írásbeli magánvégrendeletet a végrendelkező akár maga írhatja, akár mással írathatja. A gépírás akkor sem számít saját írásnak, ha magától a végrendelkezőtől származik. Gyorsírással vagy a közönséges írástól eltérő egyéb jel- vagy számjegyírással készült magánvégrendelet érvénytelen.
Az írásbeli magánvégrendelet érvényes, ha annak végrendeleti minősége, keltének helye és ideje magából az okiratból kitűnik, továbbá ha a végrendelkező azt
a) elejétől végig maga írja és aláírja; vagy
b) két tanú együttes jelenlétében aláírja, vagy ha azt már aláírta, az aláírást két tanú előtt a magáénak ismeri el, és a végrendeletet mindkét esetben a tanúk is - e minőségük feltüntetésével - aláírják; vagy
c) aláírja és akár nyílt, akár zárt iratként a közjegyzőnél - végrendeletként feltüntetve - személyesen letétbe helyezi.
A több különálló lapból álló írásbeli magánvégrendelet csak akkor érvényes, ha minden lapját ellátták folyamatos sorszámozással, továbbá a végrendelkező és - ha a végrendelet érvényességéhez tanúk alkalmazása szükséges - mindkét tanú aláírásával.
Az írásbeli magánvégrendelet érvénytelen, ha a tanú
a) a végrendelkező személyazonosságának tanúsítására nem képes;
b) kiskorú, vagy cselekvőképességet érintő gondnokság alatt áll;
c) írástudatlan.
Az írásbeli magánvégrendelet tanúja vagy más közreműködő személy, illetőleg ezek hozzátartozója javára szóló juttatás érvénytelen, kivéve ha a végrendeletnek ezt a részét az örökhagyó sajátkezűleg írta és aláírta.
A tanú, illetőleg a hozzátartozója részére szóló juttatás akkor sem érvénytelen, ha a végrendelkezésnél - rajta kívül - két tanú működött közre.
Szóbeli végrendeletet az tehet, aki életét fenyegető rendkívüli helyzetben van, és írásbeli végrendeletet egyáltalán nem vagy csak jelentékeny nehézséggel tehetne.
Amennyiben az örökhagyó életében több végrendeletet is tett, a később kelt végrendelet az abban foglalt vagyontárgyak vonatkozásában a korábbi végrendelkezés rendelkezéseit felülírja, azok hatályukat vesztik, így ezen vagyontárgyak vonatkozásában a később kelt végrendelet rendelkezései az irányadók.
A végrendeletből ki kell tűnnie, annak végrendeleti minőségének, örökös-nevezést kell tartalmaznia (az örökössé nevezett személynek egyértelműen beazonosíthatónak kell lennie) és meg kell jelölni, hogy mely vagyontárgyakat melyik örökös örökli.
Öröklési szerződéssel az örökhagyó arra kötelezi magát, hogy a vele szerződő felet tartás vagy életjáradék fejében örökösévé teszi. Összehasonlítva az öröklési szerződést a tartási vagy életjáradéki szerződéssel a legmarkánsabb különbség abban áll, hogy a tartási és az életjáradéki szerződések esetében a tulajdonjog a szerződéssel átszáll a kötelezettre, míg az öröklési szerződés esetében a tulajdonjog csak az örökhagyó halálával száll át a jogosultakra.
Az öröklési szerződés érvényességére az írásbeli végrendeletre vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy korlátozottan cselekvőképes személy öröklési szerződésének érvényességéhez a törvényes képviselő hozzájárulása és a gyámhatóság jóváhagyása is szükséges, továbbá, hogy a szerződésre akkor is a más által írt végrendelet alakiságai irányadók, ha az valamelyik fél saját kézírásával készült. Jogszabály az öröklési szerződés érvényességét hatósági jóváhagyáshoz kötheti. Fontos megjegyezni, hogy az ügyvédi ellenjegyzés (mely az esetlegesen szükséges ingatlannyilvántartási eljáráshoz nélkülözhetetlen) nem pótolja a tanúk aláírását.
Az örökhagyó arról a vagyonáról, amelyet öröklési szerződéssel lekötött, sem élők között, sem halál esetére nem rendelkezhet. Az öröklési szerződéssel lekötött ingatlanra - az örökhagyóval szerződő fél javára - az ingatlan-nyilvántartásban elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni.
Nyilvánvaló, hogy az örökhagyó vagyonának is vannak pozitív és negatív elemei (tartozás). Az örökhagyóval szemben fennálló követeléseket a hagyatéki hitelezők természetesen érvényesíthetik.
Hagyatéki tartozásnak minősül:
a) az örökhagyó illő eltemetésének költségei;
b) a hagyaték megszerzésével, biztosításával és kezelésével járó szükséges költségek (hagyatéki költségek), valamint a hagyatéki eljárás költségei;
c) az örökhagyó tartozásai;
d) a kötelesrészen alapuló kötelezettségek;
e) a hagyományon és a meghagyáson alapuló kötelezettségek.
A hagyatéki tartozásnak ezen a minőségén és fennállásán nem változtat, hogy az - akár az öröklés megnyílta előtt, akár utóbb - az örökös mint hitelező javára keletkezett. A hagyatéki tartozások sorrendje szerint előbb álló csoportba eső tartozások a kielégítés alkalmával megelőzik a hátrább álló csoportba soroltakat. Abban a csoportban, amelyben az összes tartozások teljes kielégítésére lehetőség már nincs, kielégítésnek a követelések arányában van helye.
Az örökös a hagyatéki tartozásokért a hagyaték tárgyaival és annak hasznaival felel a hitelezőknek. Amennyiben a követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai vagy hasznai nincsenek az örökös birtokában, annyiban az örökös öröksége erejéig egyéb vagyonával is felel. Azokat a vagyontárgyakat azonban, amelyek nem kerültek az örökös birtokába, továbbá azokat a követeléseket és egyéb jogokat, amelyek nem voltak érvényesíthetők, valamint az átvett vagyontárgyak meg nem levő hasznait csak annyiban lehet az örökös felelőssége megállapításánál számításba venni, amennyiben az örökös ezektől neki felróható okból esett el.
A házastárs, és a bejegyzett élettárs tűrni köteles, hogy a házastársi, vagy bejegyzett élettársi haszonélvezetével terhelt vagyonból a hitelezők követeléseiket - a hagyományon és a meghagyáson alapuló követelések kivételével - kielégítsék. A kötelesrész a házastárs, és a bejegyzett élettárs korlátozott haszonélvezetét nem sértheti.